2012. március 8., csütörtök

Kortárs

Egy ma készült kép, csak hogy kivételesen ne az archívumból válasszak.


Most írhatnám, hogy kompozíció, meg hasonlók. Hogy tanultam valamit újdonsült korrepetitoromtól az elmosódó hátterekről, a benyúló ágak művészi voltáról, de nem. Reménytelen eset vagyok. Csak kattintok, és mikor látom, hogy jé, ez jó, keresek egy kicsit még jobb beállítást. A kép harmadjára lett ilyen, szóval ez már nem az "ész nélküli" változat. Nem teljesen...

3 megjegyzés:

  1. A kép szép lenne, de én nem látom művészinek a belógó ágakat. Szerintem zavaróak, nem hiszek ebben a komponista irányzatban. Az elmosódó hátteret tudom értékelni és a szép virágokat, színeket, arányokat, leginkább a sötétvörös és a zöld egymásra hatását. Na meg a vidám napfényt.

    VálaszTörlés
  2. A belógó ágak kuszává tették, szerintem korrepetitorom sem lesz vele elégedett. Amúgy meg ott voltak, nem tudok ellenük tenni. Ahol nem volt ág, arra nem fordult virág. A belógó ágakat választottam a hátulról fotózott virágok helyett. Lehet holnap megnézem, milyen is lenne az a kép. Szegényeket sosem fényképezik hátulról :)))

    VálaszTörlés
  3. Aztán végül egy fantasztikus új perspektívát nyitsz a virágfotózásban. Engem érdekel a kísérleti fotózásod eredménye, majd számolj be róla! :)

    VálaszTörlés