Ha nekem valaki azt mondja, krókusz, egy-két apró virágot képzelek el egy nagy gyepes tér közepén. Vagyis képzeltem volna tavaly tavaszig, amikor tanúja lehettem, hogy brit szigeten hogyan zajlik a tavasz.
A kép Wales fővárosában, Cardiff-ban készült, a város talán legnagyobb parkjában. A fű tele van virágokkal, de tényleg, tengernyi krókusz és nárcisz, amerre a szem ellát. Hihetetlen élmény volt.
A képről most úgy tűnhet, hogy egy-egy kis krókusz-csoport elszórva sokkal szebb és hatásosabb, mint ez a rengeteg fehér tömeg, de ez nem teljesen igaz. Mindkettőnek megvan a varázsa. Tömegben is lehetnek szépek a krókuszok.
Fűre lépni pedig TILOS, még ha ez a szó valakit az ellenkezőjére sarkall is... (a "tilos" jelen esetben inkább egy érzés, mint tiltó tábla...)
JAJ DE HŰHA! Bele akarok feküdni!!! De nem is, mert akkor szétnyomom őket... mit csináljak? Le akarok hasalni ebbe az idillbe bele!! Imádom. Egészen mély érzéseket vált ki ez a kép nálam. Gyönyörű.
VálaszTörlés