Társulat

Az egyforma, egybefüggő virágtenger mindig szép. Egy-egy virág is lehet szép. Azt már állítólag nehezebb elérni, hogy különböző virágok egymás mellett is jól mutassanak, kiemeljék egymást. Szín, habitus, miegymás. A kép kaotikusnak tűnhet, talán mert tényleg az. De nekem éppen ezért tetszik. Egy tavaszi erdő mélyére emlékeztet. Kár, hogy vadon nem nőnek ilyen szép virágok Magyarországon.

Ha a képen szereplő színösszeállítást tudományosan elemezzük, akkor beszélhetünk kontrasztról (piros tulipánok a zöld háttérben, sárga és lila virágok...), hideg-meleg színek együtt szerepeltetéséről (meleg lila, hideg kék, tűzpiros és halvány, szinte rideg sárgás-fehér szirmok, a meleg-sárga mellett).
A formákról elmondható, hogy a hangsúlyos alapszínek (a sárga és a piros) nagy méretben, az ezeket oldó lila és kék foltok apró virágok képében jelenik meg. A tervezés tehát tökéletes, de nem is várhatunk mást egy Kertészeti Egyetem kertjében, ugyebár.
Nem nagyon tudom elképzelni, hogy lehetne olyan virágágyat tervezni, ami nem szép. Ha ápolt, jól fenntartott, és a virágzási idők össze vannak hangolva valamennyire, akkor a növények mindenképpen csak emelik egymás díszítőértékét. De ezt senki ne hangoztassa a kert- és szabadtérépítés szigorlaton. A színeket és formákat alaposan meg kell tervezni, végiggondolni, az árnyalatokat összehangolni, napjárásnak, kitettségnek megfelelően elhelyezni...