A mai nap felét a kertben töltöttem. Nézelődtem, metszegettem, száraz leveleket szedegettem és élveztem a napsütést. Néha egy-egy hideg széllökés is elért, de nem vette el a kedvem a kint tartózkodástól.
Néhány hóvirágon kívül más látványosság nincs nálunk jelenleg. Máskor ekkortájt már éledezik a bőrlevél és a krókuszok is kibújnak a fűszálak közül, de most hiába kerestem őket. Lehet, hogy megszöktek ősszel, amíg nem voltam itthon! Így aztán virágok helyett a rügyekben gyönyörködtem. Szépen fejlődnek. A kertünkben lévő növények közül nekem az "aranyeső" virágrügyei tetszenek legjobban. Próbáltam őket megörökíteni, ami nem volt egyszerű. Ez lett az eredmény:
Tisztában vagyok vele, hogy nem ez a - tudományos szempontból - igazi aranyeső, hanem aranyfa (Forsythia). De mivel 18 éves koromig nem is tudtam az igazi aranyeső létezéséről és mifelénk azóta is azt tanítják a gyerekeknek, hogy a március-áprilisban élénksárgán virágzó bokrot aranyesőnek hívják, így hát nálam örökre ráragadt erre a növényre az "aranyeső" becenév.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése