Levendula

... és egy méhecske. Nem is méhecske, egyenesen poszméh. Azt hiszem. De nem értek hozzájuk. Az zavar csak, ha valaki leméhecskézi a darázst. A darazsakat nem szeretjük, bár szebbek és nem is annyira fájdalmas és maradandó a csípésük, a méhecskék viszont kedves, szőrös, szorgos kis jószágok, és amikor megszúrnak, őket kell sajnálni, nem magunkat. Mi túléljük. Szóval nem összekeverni őket! De a kép nem róluk szól, hanem egy mérettel nagyobb rokonukról. És az egyik legszebb, legillatosabb virágról: a levenduláról. A levendula különleges. Egy délies hangulatot varázsol a kertbe, elrepít minket Provance-ba, vagy éppen ahova szeretnénk magunkat képzelni. A lényeg, hogy mediterrán legyen. A levendulaszínnel és -illattal pedig életünk bármely területén találkozhatunk. Lakberendezés, divat, bárhol. Ja, étkezés. Levendulás fehércsoki, hm?? :)

A képet azért választottam, mert (bár én is szerettem - régen :) de az inkább megmaradt bennem, hogy Juditnak mennyire tetszett. Ezért amikor most azt mondta, hogy internet hiányában már le kell mondania a további, "kedvencek" témájú képek feltöltésétől, akkor én azonnal megkerestem ezt a képet, és pótolom, amit ő elmulasztott. Szóval ez most Judit egyik kedvenc képe, neki (is) küldöm.