Nos íme a tegnapi kép folytatása. Szóval az úgy volt, hogy a legközelebbi településtől 6 km-es túrával jutottunk erre a helyre, ahol eredetileg 2 éjszakát töltöttünk volna, de én nem bírtam. Egyszerűen megmondtam a többieknek, hogy én itt egynél több éjszakát nem vagyok képes eltölteni. Egyrészt már kezdett kicsit megviselni ez a civilizáción kívüliség, hogy éjszaka tényleg semmi fényt nem látunk semerre, mintha a világ végén lettünk volna. Másrészt ez a hely két dombvonulat találkozásánál volt, egy egyszerű fakunyhó. Az épület majdnem a domb tetején volt, de egy kicsit az oldalában. Amint kiléptünk az ajtaján, egyből a képen is látható völgyre láttunk rá. A környéken sehol nem volt fa, teljesen kitettnek éreztem az egész helyet, mintha egy kis szél lefújhatna minket a völgybe. A képen nem érzékelhetőek annyira a szintkülönbségek, ennél azért mélyebb volt a völgy alattunk. Szép hely volt, de egyszerűen nem tudtam nyugodt lenni ott. Mintha a világ végén, de mégis mindennek kitéve állnánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése